ŰŰA Pannon
nyelvvizsga kiemelt módon méri a nyelvi kreativitást,
a használható nyelvtudást, a nyelvi
találékonyságot. Garantálja tehát, hogy
a vizsgát sikeresen teljesítõk valóban
használható nyelvtudás birtokában vannak;
akár tanulóként, akár egyetemi/fõiskolai
hallgatóként, akár munkavállalóként,
akár turistaként. Biztos nyelvtani hátérrel
kell rendelkezni mind az írásbeli mind a szóbeli
vizsgarészeknél!
Az Oktatási Minisztérium Nyelvvizsgát
Akkreditáló Testülete a Pannon nyelvvizsgát
államilag elismert nyelvvizsgaként fogadta el a 2002. 09. 16-án kelt határozatában. A Pannon
nyelvvizsgarendszer a sikeres vizsgázók számára
a következő jogosultságokat biztosítja:
- nyelvtudásért járó felvételi
többletpontokat felsőoktatási intézménybe
való jelentkezéskor;
- diploma megszerzésének nyelvi feltételét;
- nyelvpótlék jogosultságot a már
munkában állók számára.
A Pannon nyelvvizsga kiemelt módon méri a nyelvi
kreativitást, a használható nyelvtudást, a
nyelvi találékonyságot.
B2 (középfok)
Szóbeli:
Kötetlen
beszélgetés – a vizsgázó és a
vizsgáztató között.
A vizsgázó és a vizsgáztató
beszélgetést folytat a 6. alpontban (ld. 13. old.)
leírt témakörök egyikében.
Fogalommagyarázat– a vizsgázó és a
vizsgáztató között.
A vizsgázó a feladatlapon szereplő 5
célnyelvű szót a célnyelven elmagyarázza
(körülírja) oly módon, hogy magyarázata
alapján a vizsgáztató képes legyen
kitalálni, hogy milyen szó szerepel a lapon.
Szerepjáték
– a
vizsgázó és a vizsgáztató
között A vizsgázó és a
vizsgáztató célnyelven beszélgetnek a
feladatlapon szereplő helyzetről.
Kötött
témájú beszélgetésidegen nyelven, hangzó idegen nyelvű szöveg
alapján – a vizsgázó és a
vizsgáztató között.
A vizsgázó (miután meghallgatta a szöveget)
célnyelven röviden összefoglalja a hallottakat, majd
a vizsgáztatóval beszélgetést folytat
célnyelven a hallott szöveg alapján.
Írásbeli:
Hallás utáni megértés:
Mind nyelvileg, mind tematikusan változatos mondatok,
kifejezések értése.
Feleletválasztós teszt, illetve
igaz vagy hamisállítások. A feladat sikeres
végrehajtásához nem elegendő a mondat
globális értése, hanem egyes részeinek
pontos nyelvi felismerése is szükséges.
Hiányos mondatok
kiegészítése.
A vizsgázó olyan –
tematikailag, nyelvileg közepesen nehéz – szöveget
kap, amelynek mondataiból minden 7. szó hiányzik. A
vizsgázó feladata, hogy a helyes (logikailag, nyelvileg
odaillő) szavakat illessze be. A hiányzó szavakat
betűrendes sorrendben a feladatlapon megadjuk. 20 szót
kell beilleszteni.
Mondatok nyelvtani
átalakítása.
Egyszerű és összetett mondatokat
kell grammatikailag és lexikailag átalakítani. A
feladat irányított, mivel az új szerkezet kezdete
vagy egy bizonyos eleme (az elvárt átalakítás
iránya) adott.
Írott szöveg
értése.
Bonyolultabb nyelvi szintű szövegek
értésének mérése kérdések
megválaszolása révén. Előfordulnak
többmondatos választ igénylő feladatok is.
Közvetítés
anyanyelvről idegen nyelvre.
A közvetítést az
információs tartalom jelentős
sérülése nélkül kell elvégezni. A
tartalmi közvetítés tükrözzön formailag
igényes nyelvhasználatot. A vizsgázó ne csak
tőmondatokat használjon, bővített és
összetett mondatai nyelvileg legyenek kifogástalanok. A
közvetítés ne csak tartalmilag, formailag legyen pontos,
hanem fejezze ki a közvetítendő szöveg
általános hangulatát, a benne
tükröződő érzelmeket is. A magyar
nyelvű szöveget kb. 10 mondatban kell összefoglalni a
célnyelven. A 10 mondatban szerepelnie kell az
aláhúzott szavak és kifejezések tartalmazta
információknak.
Közvetítés idegen
nyelvről anyanyelvre.
A közvetítendő szöveg
már nemcsak egyszerű élethelyzeteket ír le, hanem
az adott ország társadalmi, kulturális, ismert
hétköznapi jelenségeiről szól. Ezeket az
ismereteket kell anyanyelven közvetíteni. Minden szövegben
aláhúzással jelöljük azokat az
információkat, melyeknek meg kell jelenniük az eredményül
elvárt (tartalmilag, nyelvileg kifogástalan) anyanyelvi
szövegben. Az anyanyelvi szöveg rendszerint 10 mondatból
áll.
Írott szöveg
alkotása.
A vizsgázó nyelvileg
hibátlan, szerkezetileg világos, tartalmilag részletes
szöveget alkot ismert, a vizsgázó
érdeklődési körébe tartozó
témákról. A szövegben tehát
tükröződnek egyéni tapasztalatai, reményei
és ambíciói. Kifejti véleményét
is az adott témáról úgy, hogy
részletezni tudja a különböző
lehetőségekből adódó előnyöket
és hátrányokat. Az eredményül
elvárt szöveg 15-20 sort tartalmaz, rendszerint esszé
típusú fogalmazás, de lehet levél, faxüzenet
írása is.
