|
|
Kártyatrükkök
Bankkártya
vagy hitelkártya?
Mi
a különbség?
A
magyar köznyelvben a bankkártya
egyértelműen a betéti (debit) kártyát jelenti, hiszen ez hosszú évekkel
a hitelkártya előtt jelent meg hazánkban. A kétféle plasztik között az
alapvető különbség abban rejlik, hogy míg a betéti (debit) kártya
esetében saját kapcsolódó folyószámlánkon lévő saját pénzünket
költhetjük a kártyával, addig a hitelkártyás költés esetén a bank pénzét
vesszük igénybe, amit később kamatostul, vissza kell fizetnünk.
Igazából
a kártya lényege az lenne, hogy minél kevesebb készpénzforgalmat
bonyolítsunk. Elég nagy költség a Nemzeti Bank számára, a különböző
címletek gyártása és újragyártása. Azonban jelenleg még nagyon sok helyen nem
tudunk kártyával fizetni.
A műszaki feltételek hiánya mellet van még két jelentős oldala:
- Mint minden ez
sem ingyen van, viszont ezt annak a szervezetnek kell megfizetnie, aki a
leolvasót üzemelteti. Ezt pl. a sarki fűszeres nem biztos, hogy
elbírja.
- A másik a
gondolkodásunkban és a félelmünkben rejlik.
- Az
eladósodottságunk mértéke olyan, hogy nem tudjuk szakszerűen
használni. A hitelkártyák havi kamatai 2-3%-os között mozognak. Igen
sajnálatos, hogy a Magyarországon a kártyatulajdonosok kevesebb, mint
harmada törleszt rendszeresen a kamatmentes perióduson belül. Ez azonban
folyamatosan hízó adósság, melynek a minimálisan megkövetelt törlesztése
is gondot okozhat előbb-utóbb.
Akkor
nézzük a részleteket. A saját megtakarításunk után a bank fizet nekünk
kamatot, és a pénzünkhöz a kártya használatával férünk hozzá. Aminek viszont
már ára van és a kamat általában kisebb, mint a költség. Vannak kedvezmények,
de ezek még mindig nem a valós használat felé irányítanak, hanem arra, hogy
az „ingyenes” lehetőségeket kihasználva vegyük fel a KP-t és majd mi
beosztjuk.
Hitelkártya.
A
hitelkártyánál másabb a helyzet, itt egyértelműen csak az ügyfélnek kell
kamatot fizetnie, amennyiben nem tudja elég okosan használni a plasztikot.
Optimális esetben ugyanis kamatmentes hitelt nyújthat birtokosának. Ennek a
feltételeit a kártyát értékesítőtől tessék addig kérdezni, amíg meg
nem érti! Ne szégyellje, hogy elsőre nem fogta fel, ez már nem általános
1-2 osztályos anyag. Ami igazán lényeges és a legdrágább az összes hitel
közül, az a hitelkártyáról kp-t felvenni!!! Akár évi 50% - os kamatra is
kijöhet.
Ezt
részletesen elmagyarázom azoknak, akiket érdekel, hogy hogyan is van az
ingyen és nem ingyen kérdése, ill. meddig ingyen az ingyen?
A lényege, hogy nem a saját
„pénzünket” költjük, hanem a bankét. Mivel a más pénzével gazdálkodunk
„garázdálkodunk”, ennek ára van. Adott esetben nem is kevés, bár a látszat
szerint a dolog ingyen van! Ugye nem hisszük el? És ajándékba kapjuk az amúgy
is óriási hitelünk mellé.
Az ingyenes akciók, az
ügyfélcsalogatók. Kihasználja azt az emberi tulajdonságot, mely arról szól,
hogy nem szeretünk változtatni/váltani. A lényege a sorok között van elrejtve
és bankja válogatja.
A
hitelkártya igénylésénél a bank megvizsgálja az ügyfél pénzügyi helyzetét, és
ennek megfelelően megállapít egy hitelkeretet, melynek túllépése komoly
szankciókat, büntető díjakat von maga után. A procedúra egy személyi
kölcsönhöz hasonló.
Mint
érdekesség, létezik egy – elsősorban a vagyonosabb réteget megcélzó –
terhelési kártya (charge card) nevű plasztik is (a betéti és hitelkártya
melletti harmadik típusként), ahol nem állapítanak meg felső
összeghatárt az igénybe vehető hitelre, viszont a teljes tartozást
vissza kell fizetni hónapról hónapra.
Mire figyeljünk a
kártyaválasztásnál?
Ha
az előzőek alapján eldöntöttük, hogy egyáltalán betéti vagy
hitelkártyára van szükségünk, akkor a bankfiókban még jó néhány kérdést kell
megválaszolnunk az igénylésnél. Az egyik választási lehetőség akkor
adódik, amikor el kell dönteni, hogy Visa vagy MasterCard kártyát válasszunk.
Higgyük el, nem egyszerűen a kinézet a különbség, és miután átfutottuk a
különböző plasztik variációkhoz kapcsolódó díjakat, mérlegeljünk még egy
fontos tényezőt, amelyre sokan nem gondolnak!
A
választásnál döntő szempont, hogy külföldi útjaink során
elsődlegesen Európán belül vagy Amerikában szeretnénk használni a
kártyát, illetve, hogy külföldi internetes vásárlásainkat milyen pénznemben
(dollárban vagy euróban) bonyolítjuk leggyakrabban. Mindez azért lehet fontos
szempont, mert a forint folyószámlánkhoz kapcsolódó MasterCard kártya
esetében az elsődleges átváltási deviza az euró, azaz erre konvertálnak
először, míg a Visánál ezt a szerepet a dollár tölti be. Ez azt jelenti,
hogy ha MasterCard kártyánk van, és rendszeresen dollárban fizetünk vele
(akár interneten, akár utazáskor), akkor sokszor kettős átváltásnak
tesszük ki magunkat: forintunkat ugyanis először euróra váltják, majd
ezt továbbkonvertálják dollárra. Ekkor értelemszerűen kétszer bukunk a
vételi és eladási árfolyam különbözetén, amit egy megfontolt döntéssel
elkerülhettünk volna.
Ha
túllendültünk a kártyatársaság kiválasztásán, akkor adódik a kérdés, hogy
dombornyomott vagy elektronikus kártyára van-e szükségünk. A kinézetbeli
különbség helyett itt is a tartalmi tényezőkre éri meg koncentrálni, a
kapcsolódó kártyadíj mellett ugyanis a kártya használhatóságában és a
kapcsolódó szolgáltatásokban is lényeges különbség mutatkozik. A legfontosabb
talán, hogy a dombornyomott plasztikokkal gond nélkül lehet fizetni a
világhálón, míg elektronikus társaikkal „csak” hagyományos üzletekben
vásárolhatunk, illetve készpénzt tudunk felvenni.
A
magyar piacon is egyre elterjedtebbek a társmárkás (co-branded) kártyák,
melyek keretében a kibocsátó bank összefog egy külső szolgáltatóval, aki
különböző kedvezményeket nyújt a kártyabirtokosoknak. Ilyen
plasztikokkal lehet légi mérföldeket gyűjtögetni, olcsóbban tankolni,
vagy éppen tévésztárokkal találkozni. Mindenki megtalálhatja az igényeinek
megfelelő akciót, így ma már meglehetősen nehéz olyan kártyát
eladni az ügyfélnek, amely semmi extrát nem nyújt. Azért érdemes megnézni az
akciók teljes leírását a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében.
|