image001

Korrekten a pénzügyekről
Pénzintézet Független
Országos
Tanácsadó Szolgálat

image002

Főoldal
Tőkéstárs Projekt
Pályázatok, aktualitások

Hitel történeti áttekintés:

  Csoportosítás

  Fedezet nélküli

  Fedezet melletti

  Kombinált megoldások

  Lízing

  Faktoring

  ► Hitelkártya
  ► Kártya és biztonság

  Szereplők

  Matematika

  Szakszótár

 

Hitelkártya

hitelkartya

 

Ne bízza a vak szerencsére
pénzügyei megoldását!

 

cas007

 

Kérjen további ingyenes tájékoztatást, tanácsadást.

 

 

Kapcsolatfelvétel:

 

Csetreki Ernő
Pénzügyi tanácsadó

2em04a

 

 

Tel: +36 20 976 0742

Kártyatrükkök

Bankkártya vagy hitelkártya?

Mi a különbség?

A magyar köznyelvben a bankkártya egyértelműen a betéti (debit) kártyát jelenti, hiszen ez hosszú évekkel a hitelkártya előtt jelent meg hazánkban. A kétféle plasztik között az alapvető különbség abban rejlik, hogy míg a betéti (debit) kártya esetében saját kapcsolódó folyószámlánkon lévő saját pénzünket költhetjük a kártyával, addig a hitelkártyás költés esetén a bank pénzét vesszük igénybe, amit később kamatostul, vissza kell fizetnünk.

Igazából a kártya lényege az lenne, hogy minél kevesebb készpénzforgalmat bonyolítsunk. Elég nagy költség a Nemzeti Bank számára, a különböző címletek gyártása és újragyártása. Azonban jelenleg még nagyon sok helyen nem tudunk kártyával fizetni.


A műszaki feltételek hiánya mellet van még két jelentős oldala:

  • Mint minden ez sem ingyen van, viszont ezt annak a szervezetnek kell megfizetnie, aki a leolvasót üzemelteti. Ezt pl. a sarki fűszeres nem biztos, hogy elbírja.
  • A másik a gondolkodásunkban és a félelmünkben rejlik.
  • Az eladósodottságunk mértéke olyan, hogy nem tudjuk szakszerűen használni. A hitelkártyák havi kamatai 2-3%-os között mozognak. Igen sajnálatos, hogy a Magyarországon a kártyatulajdonosok kevesebb, mint harmada törleszt rendszeresen a kamatmentes perióduson belül. Ez azonban folyamatosan hízó adósság, melynek a minimálisan megkövetelt törlesztése is gondot okozhat előbb-utóbb.

Akkor nézzük a részleteket. A saját megtakarításunk után a bank fizet nekünk kamatot, és a pénzünkhöz a kártya használatával férünk hozzá. Aminek viszont már ára van és a kamat általában kisebb, mint a költség. Vannak kedvezmények, de ezek még mindig nem a valós használat felé irányítanak, hanem arra, hogy az „ingyenes” lehetőségeket kihasználva vegyük fel a KP-t és majd mi beosztjuk.


Hitelkártya.

A hitelkártyánál másabb a helyzet, itt egyértelműen csak az ügyfélnek kell kamatot fizetnie, amennyiben nem tudja elég okosan használni a plasztikot. Optimális esetben ugyanis kamatmentes hitelt nyújthat birtokosának. Ennek a feltételeit a kártyát értékesítőtől tessék addig kérdezni, amíg meg nem érti! Ne szégyellje, hogy elsőre nem fogta fel, ez már nem általános 1-2 osztályos anyag. Ami igazán lényeges és a legdrágább az összes hitel közül, az a hitelkártyáról kp-t felvenni!!! Akár évi 50% - os kamatra is kijöhet.

Ezt részletesen elmagyarázom azoknak, akiket érdekel, hogy hogyan is van az ingyen és nem ingyen kérdése, ill. meddig ingyen az ingyen?

A lényege, hogy nem a saját „pénzünket” költjük, hanem a bankét. Mivel a más pénzével gazdálkodunk „garázdálkodunk”, ennek ára van. Adott esetben nem is kevés, bár a látszat szerint a dolog ingyen van! Ugye nem hisszük el? És ajándékba kapjuk az amúgy is óriási hitelünk mellé.

Az ingyenes akciók, az ügyfélcsalogatók. Kihasználja azt az emberi tulajdonságot, mely arról szól, hogy nem szeretünk változtatni/váltani. A lényege a sorok között van elrejtve és bankja válogatja.

A hitelkártya igénylésénél a bank megvizsgálja az ügyfél pénzügyi helyzetét, és ennek megfelelően megállapít egy hitelkeretet, melynek túllépése komoly szankciókat, büntető díjakat von maga után. A procedúra egy személyi kölcsönhöz hasonló.

Mint érdekesség, létezik egy – elsősorban a vagyonosabb réteget megcélzó – terhelési kártya (charge card) nevű plasztik is (a betéti és hitelkártya melletti harmadik típusként), ahol nem állapítanak meg felső összeghatárt az igénybe vehető hitelre, viszont a teljes tartozást vissza kell fizetni hónapról hónapra.

 

Mire figyeljünk a kártyaválasztásnál?

Ha az előzőek alapján eldöntöttük, hogy egyáltalán betéti vagy hitelkártyára van szükségünk, akkor a bankfiókban még jó néhány kérdést kell megválaszolnunk az igénylésnél. Az egyik választási lehetőség akkor adódik, amikor el kell dönteni, hogy Visa vagy MasterCard kártyát válasszunk. Higgyük el, nem egyszerűen a kinézet a különbség, és miután átfutottuk a különböző plasztik variációkhoz kapcsolódó díjakat, mérlegeljünk még egy fontos tényezőt, amelyre sokan nem gondolnak!

A választásnál döntő szempont, hogy külföldi útjaink során elsődlegesen Európán belül vagy Amerikában szeretnénk használni a kártyát, illetve, hogy külföldi internetes vásárlásainkat milyen pénznemben (dollárban vagy euróban) bonyolítjuk leggyakrabban. Mindez azért lehet fontos szempont, mert a forint folyószámlánkhoz kapcsolódó MasterCard kártya esetében az elsődleges átváltási deviza az euró, azaz erre konvertálnak először, míg a Visánál ezt a szerepet a dollár tölti be. Ez azt jelenti, hogy ha MasterCard kártyánk van, és rendszeresen dollárban fizetünk vele (akár interneten, akár utazáskor), akkor sokszor kettős átváltásnak tesszük ki magunkat: forintunkat ugyanis először euróra váltják, majd ezt továbbkonvertálják dollárra. Ekkor értelemszerűen kétszer bukunk a vételi és eladási árfolyam különbözetén, amit egy megfontolt döntéssel elkerülhettünk volna.

Ha túllendültünk a kártyatársaság kiválasztásán, akkor adódik a kérdés, hogy dombornyomott vagy elektronikus kártyára van-e szükségünk. A kinézetbeli különbség helyett itt is a tartalmi tényezőkre éri meg koncentrálni, a kapcsolódó kártyadíj mellett ugyanis a kártya használhatóságában és a kapcsolódó szolgáltatásokban is lényeges különbség mutatkozik. A legfontosabb talán, hogy a dombornyomott plasztikokkal gond nélkül lehet fizetni a világhálón, míg elektronikus társaikkal „csak” hagyományos üzletekben vásárolhatunk, illetve készpénzt tudunk felvenni.

A magyar piacon is egyre elterjedtebbek a társmárkás (co-branded) kártyák, melyek keretében a kibocsátó bank összefog egy külső szolgáltatóval, aki különböző kedvezményeket nyújt a kártyabirtokosoknak. Ilyen plasztikokkal lehet légi mérföldeket gyűjtögetni, olcsóbban tankolni, vagy éppen tévésztárokkal találkozni. Mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelő akciót, így ma már meglehetősen nehéz olyan kártyát eladni az ügyfélnek, amely semmi extrát nem nyújt. Azért érdemes megnézni az akciók teljes leírását a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében.