|
|
Korrekten a pénzügyekről
|
|
||||||||||||||||||
|
Hitelezés története Úgynevezett fogyasztói
társdalomban élünk. Költünk, csak költünk és költünk. Mégsem kell ki a
tojásból semmi. Ja, hogy nem az aranytojáson ülünk? Vagy nem találtuk meg az
aranytojást tojó baromfit? Vagy ami kikelt, az nem igazán tetszik? Amikor még nem létezett
pénz, de az emberek már tudtak többet termelni, mint amennyit feléltek,
megindult az árutermelés és a cserekereskedelem. Ha pedig egyre többet
kellett termelni, akkor ahhoz újabb és újabb eszközök kellettek. Ha valaki
árut termelt, jól és sokat, nem maradt ideje a termelő eszközük
gyártására, ezért azt venni kellett. És jön az ördögi kör. Ha nincs termékem,
nincs bevételem, miből vegyek eszközt, amivel a terméket
előállítom, hogy legyen mit eladnom, amiből lesz pénzem eszközt
venni… És elindult a hitelezés.
Tudták? Hogy az első ilyen jellegű szerződések Mezopotámiában
köttettek és az eszközökért terménnyel fizettek? Ezek szerint a „lízing”,
több mint 3000 éves fogalom és tevékenység. Igaz nem így hívták és néhány
évezredre elfelejtettünk. Mert a lízing, egy termelőeszköz bérbe vétele,
melynek használatáért díjat fizetünk. Aztán egy idő után eldöntjük, hogy
megvásároljuk, vagy visszaadjuk. Úgy látszik a hitelezés
a cserekereskedelem óta működik, ha nem is ezeket a kifejezéseket
használták őseink és nem írtak róla feljegyzéseket. A hitelezés is, mint
tevékenység, hosszú utat járt be napjainkig. Eleinte csak eszközök bérletéről
volt szó, majd a Föníciaiak jóvoltából a pénz kialakulásával ezt is
„eszköznek” tekintettük. A pénztárban, ill. a bankszámlán található kp-t az
adóbevallásban, mérlegben, a mai napig így is nevezzük: pénzeszközök. Innentől maradjunk
az eszköz kölcsön vételénél, függetlenül attól, hogy pénzről, vagy
tárgyról beszélünk. Végül is, a kölcsön vett pénzből, úgy is tárgyat
veszünk. Vagy nem? No, nézzük a hitel kérdését. Mit is jelent? A más pénzéből
gazdálkodunk, vagy garázdálkodunk. Vagyis, valakitől kölcsön kapunk
valamit, melynek a használatáért fizetnünk kell. Még a baráti kölcsönnek
is van ára, legfeljebb forintban nincs meghatározva és esetleg nem kérik
rajtunk számon. De kisebb-nagyobb „baráti szívességek” formájában
visszaadjuk. Aztán ebből lesznek a problémák, mert Én már úgy érzem
„ledolgoztam”, míg a „barátom, meg azt mondja, hogy „bezzeg amikor Én
segítettem?”, és ettől lesz vége a barátságnak. Tanulság: A hosszú és
tartós barátság alapja a pontos elszámolás. És nem árt, ha még le is van
írva… Érdekes kérdés, hogy hitel,
vagy kölcsön. Végülis, mivel vissza kell fizetni, nincs nagy
jelentősége. Azért a pontosság kedvéért kétféleképpen is meghatározzák: 1.
Kölcsön az, ami több évig tart és hitel az,
ami rövidebb lejáratú. 2.
Kölcsön az, amihez valamilyen fedezet van
és hitel, amihez ilyen kitétel nem tartozik. Pl.: Személyi hitel: néhány
éves futamidővel kapjuk és nem kell hozzá külön fedezetet adni. Ill. a
jelzálogkölcsön, melynek a nevében minden benne van és legalább 5 év, vagy
annál hosszabb lejáratú. És milyen érdekes, hogy a hétköznapi gyakorlatban
fordítva használjuk. Napjaink. Felvehetjük
különböző fizetőeszközök formájában és az árfolyamok kockázatát
vállalva fizetgetjük. Lehet hazai deviza, ill. valuta valamint valamilyen
nemzetközi. (Egy kis kitérő. A
különböző országok fizetőeszközeit devizának nevezzük, amikor un.
bankközi piacon cserél gazdát és valutának, amikor a „lakossági” kezekbe
kerül. Ennek jelentősége, hogy mire a lakossághoz ér egy plusz, kezelési
költség kerül még rá, ami a pénzváltással foglalkozó vállalkozások haszna.) Ma már van
lehetőségünk arra, hogy ne a saját (esetleg gyorsan inflálódó, vagy
annak látszó) valutánkban vegyünk fel hiteleket. Vagyis nem forint alapú,
hanem valamilyen deviza elszámolás alapú lesz a hitelünk. Ez attól függ,
milyen devizanemet választunk. A lényeg, hogy Mi választjuk meg és nem ránk kényszerítik. A kockázata abban
van, hogy a törlesztés fizetésekor a forint összeget, a választott deviza
aktuális valuta árfolyama alapján számítják ki, a jelenlegi világgazdasági
környezetben, sosem lesz egyforma a fizetési kötelezettségünk. Hol több, hol
kevesebb, attól függően, hogy az árfolyamok hogyan változtak egymáshoz
képest. Ez a bizonytalan
gazdasági környezetben rövidtávon hátrányos lehet, de hosszabb távon, eddig
még mindig előnyös volt. Előnye igazában két dologban lehet: ·
Vannak stabilabb és jobban ingadozó valuták, így ha jól
választottunk az elején, hosszútávon kevesebbet fogunk fizetni, mintha
forintban számolna el velünk a bank, még az árfolyam ingadozások és a
konvertálási költségek ellenére is.
|
|||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||
