|
|
Lízing
Jelentése: lease (angol); haszonbérlet, bérlet, árendába ad, bérbe vesz…
Alapjában véve egy bérleti konstrukció. Többféle módon közelítik meg a
közgazdászok is, de talán a jogi meghatározása a legmegfelelőbb a
megértéshez. A lízing, jogilag, valami felett, használati jogot biztosít
számunkra, anélkül, hogy annak tulajdonosai lennénk. A klasszikus
bérlettől abban tér el, hogy a szerződés lejáratakor, előre
kikötött módon, jogot kapunk a bérelt „valami” megvásárlására, vagy már a
szerződés aláírásakor kikötöttük, hogy a végén a miénk lesz, mintha
részletre vettük volna.
Innentől könyveléstechnikai
a kérdés, és ez a lényege, hogy
nem bérlet, mert a jelenlegi számviteli törvények másképpen értékelik, ha
lízingbe vettem, vagy bérbe vettem valamit.
Magánszemélyek számára azért
lehet érdekes, mert „részletre” tud vásárolni, bár a konkrét
lízingszerződés a magánszemélyeknél nem elterjedt, ott bérletnek szokták
nevezni. Igazából előnye, hogy nem egyszerre kell fizeti ki a dolgot. A
lényeg, hogy lízingelni természetes személyként nincs értelme, hiszen az
SZJA-ból nem tudjuk leírni költségként.
Ma ugyan megjelent a
lakáslízing a piacon, akit érdekel az elérhetőségen részleteiben
elbeszélgetek róla. Röviden csak annyit, hogy a mai jogszabályok szerint, az
ingatlan ÁFA köteles. Magánemberként, bérbe adhatom, ez bérleti jogviszony,
vagy részletre értékesíthetem, ez egyik sem lízing! Abban a pillanatban, hogy
a forgalmazásába egy 3. személy bekapcsolódik, (a kereskedő), az ÁFA
alól nem lehet kibújni, vagyis 20 % - kal (az ÁFÁ - val) drágább lett a
lakásom…
Egy másik érdekesség, jelenleg
a földterület nem ÁFA - s, mivel nem amortizálható, így azt jelenlegi
törvényeink szerint lízingelni nem lehet, csak a felépítményt…
A mai magyar joggyakorlatban
van egy olyan hozzáállás, hogy amit nem tiltanak azt szabad, ezét
elképzelhetőnek találom, hogy vannak kiskapuk, de az általam eddig
látott ügyletek
Vállalkozásoknál nagyobb a
jelentősége, hiszen ezzel a formával jelentősen lehet csökkenteni a
fizetendő adó nagyságát, ugyanakkor nem növekszik a vállalkozás vagyona.
Tessék a könyvelőtől tanácsot kérni, mert az elszámolás az adólapot
befolyásolja (költségek, amortizáció, stb.).
A lízinget is többféleképpen
csoportosítjuk. Van, az un. operatív lízing és a pénzügyi lízing. A másik
csoportosítási forma a zárt- és nyíltvégű. A két csoportosítás egymáson
belül „keresztbe” is létezik. A zárt végű azt jelenti, hogy a
szerződés arról szól, hogy az utolsó részlet megfizetésével a
tulajdonjogot is megszerzem. A nyílt végű esetében a szerződésben
csak a lehetőség van benne, hogy megszerezhetem, de ha nem akarom, akkor
visszaadnom és vége. (Hát, ha eddig kifizettem részletekben, akkor most adjam
vissza? Hogy ennek mikor van értelme, ill. milyen jelentőségei lehetnek,
azt az érdeklődőkkel az elérhetőségen megbeszélem). Az
operatív hasonlít a klasszikus bérleti konstrukcióra leginkább. A lényege,
hogy valaki, megvesz valamit, azért, hogy bérbe adja. Nekünk ez azért jó,
mert nem lenne most annyi tőkénk, hogy a teljes árát megfizessük, ezért
részletekben fizetjük ki és a végén – a szerződés szerinti érték
megfizetését követően – a tulajdonjogot is megszerezzük. Hogy miért nem
egyszerűen hitelt veszünk fel és abból vesszük meg? Hát itt jönnek az
adó- és számviteli törvények, amiért ezt így kell lepapírozni…
Ennek a formának – operatív
lízing – a gépjárművek esetében, még egy érdekes jelentősége lenne,
bár ma egyre kevésbé látom, hogy működne. A lényeg, hogy valaki kifizeti
egy számára szimpatikus autó típus, legfrissebb modelljének a 20-30 %-át és
egy operatív lízing szerződés keretében elkezdi használni. Az eredeti
futamidő 5 év, de 1 év múlva megjelenik a következő újabb modell és
emberünk szeretne egy ilyet. Vagyis az 1 éves autóját eladná, és venne egy
újat, de a szerződés miatt nem az övé, tehát eladni nem tudja, ill. elég
macerás a dolog. Ekkor jelenik meg ennek a fajta szerződésnek a lényege.
Egyszerűen beáll az autószalon udvarába, megbeszéli, hogy neki már ez az
autó nem kell, de kellene az újabb modell. Amíg a papírokat elintézik, a
szerződését módosítják – nyilván más havi díjat fog fizetni – addig a „régi”
autójából átpakolják a személyes dolgait a kiválasztott újba és 1-2 órán
belül, máris egy újabb autóval fog közlekedni. Ugye milyen egyszerű!?
A másik forma, a pénzügyi
lízing. Ebben az érdekesség, hogy nem magát az eszközt, hanem a beszerzéséhez
szükséges pénzt vesszük „bérbe”. Jelentősége ismét az adó- és a
számviteli elszámolás miatt van, mert a „valami” használatának szempontjából
semmi különbség nincs, csupán az, hogy a kifizetett díjat hogyan- és hova
könyveljük, hogy az minden szabálynak megfeleljen és a lehető legtöbb
adóalapot takarítsa meg a gazdálkodásunk számára.
Aztán van az eszköz- és az
ingatlan lízing. Az eszközökre általában ua. jellemző, mint amit fentebb
az autós példánál leírtam. Az ingatlanhoz kapcsolódóan a „magánszemélyes”
rész második felében a „lakáslízing” kapcsán leírtam az elveket.
A lízing lényege, hogy ezzel a
beruházás elszámolási formával az amortizáció kicsit másképpen alakul. Adót,
ill. egészen pontosan adó alapot, lehet vele megtakarítani a vállalkozás
számára.
|