image001

Korrekten a pénzügyekről
Pénzintézet Független
Országos
Tanácsadó Szolgálat

image002

Főoldal
Tőkéstárs Projekt
Pályázatok, aktualitások

A pénzügyi problémáról

MLM

Biztosítás történeti áttekintés

Hitel történeti áttekintés

Befektetések, a TŐZSDE

Támogatások

Partnerek

Magamról

Egy kis humor

Elérhetőségem/Impresszum

 

A Tőzsde

tözsde

 

 

Kapcsolatfelvétel:

 

Csetreki Ernő
Pénzügyi tanácsadó

image004

Tel: +36 20 976 0742

 

         Tőzsde, vagy befektetések

 

A befektetések kapcsán leghamarabb, mindenkinek a banki betét jut az eszébe. Ez is egy befektetés.

Bizonyos szempontból optimális, hiszen biztonságos, sőt állami garancia tartozik hozzá egy bizonyos határig, (amit talán most emeltek a válságra való tekintettel 13 millióra). Azonban, van egy nagy hátránya.
Ennek a legalacsonyabb a hozama.

És igazából ezzel eljutottunk a befektetések minősítéséhez.

A két legalapvetőbb, egymással ellentétesen ható dolog, hogy magas legyen hozama, vagy biztonságos legyen. A kettő együtt nem létezik, ill. az arányát mindenki maga határozza meg.

A megtakarításra szánt tőke hozama és kockázati mértéke között nekünk kell eldöntenünk, hogy mit vállalunk be.
Ne hagyjuk magunkat semmi olyanra rábeszélni, amit nem értünk, vagy ne vállaljuk be.

Mert, hogy a befektetések, ha nem banki kamatok, valamilyen formába a tőzsdéhez kötődnek

Vagy közvetlenül valamilyen befektetési alapot vásárolunk egy vagyonkezelő cégen keresztül, vagy megtakarításos életbiztosítást kötünk, ahol a biztosító vesz ilyen tőzsdén szereplő papírokat érte. Hogy saját magunk, a saját pénzünkkel közvetlenül próbálkozzunk, annak azért kicsi az esélye, mert átlagember nem rendelkezik a szükséges tőke nagysággal, mellyel ezen a piacon vásárolni lehet. Arról nem is beszélve, hogy nem ért hozzá. Tehát kénytelen másra bízni a pénzét.
Na, ez egy újabb kockázati tényező, hogy ezzel kit bíz meg.

Az értékpapír piacon (értéktőzsde) valóban magasabb hozamokat lehet elérni, mint a banki betét, de el lehet veszteni a tőke egy részét is! Ezért kell jól meggondolni, milyen kockázati szinteket vállalunk be rövid és hosszabb távon.

Egy érdekes tény adat. Az első világháborút követő nagy gazdasági vállság óta (1920-as évektől) a világ összes tőzsdéjének a változását figyelve, azt kell megállapítani, hogy közel 100 éve, bármelyik 10 éves ciklust választom is ki ebből a grafikonból, az induló érték és a végső érték az 1 év távlatában, mindig magasabb. Tehát egy hosszabb távú befektetésnél, bátrabban lehet nagyobb kockázatot vállalni, mint egy rövidtávúnál.

Ne dőljenek, be ilyennek, hogy az Ázsiai Tőzsde 470 %-ot hozott az elmúlt évben. A hír igaz, de ezzel csak az járt jól, aki szerencsésen a ciklus elején ide tette a pénzét és időben ki tudott lépni. Ja és nem 10 évről, csak egyről beszélünk. Van ilyen! ÖN dönt, hogy mit és mennyit kockáztat.

Változatlanul az a véleményem, hogy amit a vegyes biztosításoknál leírtam, jól gondolja meg és komoly pénzügyi tanácsadót, kérdezzen meg. Vigyázzon az MLM ügynökökkel.


Végül legyen itt a Tőzsdézés néhány aranyszabálya:

 ● Csak olyan pénzt fektessek be, ami, ha elvész, nem rengeti 

     meg a családi, vagy gazdálkodási költségvetést.

 ● Egy-egy ügyletnél határozzam meg előre, hogy mennyi

     hozamot kívánok elérni ezzel a befektetéssel.

 ● Ha egy befektetési manőver meghozta a fent meghatározott

     hozamot, fejezzem be, vagyis vegyem ki a pénzt és a

     hozamot, ne essek bele, a hátha még feljebb megy

     játékba, ez mindig rosszul szokott elsülni.

 ● És ha véletlenül buktam, legyen türelmem kivárni, amíg

    visszamegy az árfolyam a helyére. Megbeszéltük 10 év

    alatt biztosan, sőt! Azért ha rutinos vagyok, biztosan nem

    olyan helyre tettem, ami teljesen eltűnik a piacról.

 ● Ha minden kötél szakad, döntsem el, hogy mekkora

    veszteséget vállalok, és ha ezt a szintet elérte/túllépte,

    azonnal kezdjek másik manőverbe, majd ott előbb-utóbb

    visszajön.

 ● Arra is figyeljen, hogy ne dőljön be azoknak a

    manővereknek, melyet a spekulánsok mesterségesen

    indukálnak. Lásd az idei OTP részvények körül kialakult

    furcsa állapotot. Aki türelmesen kivárta és nem kapkodta

    ki a pénzét, az semmit nem vesztett. Az ideges emberek

    nagyobb része vesztett a dolgon, amikor eladta, és ezt a

    spekulánsok használták ki, ill. az egészet ezért

   generálták.

    Így a gyengébb idegzetű ügyfelek rovására. Ők sokat

    nyertek.

 

Ma már léteznek olyan befektetési alapkezelők, amelyek megbízhatóan tudnak ezen a piacon eligazodni. Igazából nem is egy konkrét értékpapírt vásárolnak, hanem hasonló gazdasági környezetben lévő papírokból állatínak össze, un. csomagokat, és ezzel csökkentik az árfolyam ingadozás veszélyét. Hiszen, mindegyik egyszerre nem megy tönkre. Vagy ha igen, akkor már nem lesz szükségünk nekünk sem a pénzre. Reméljük, ezt azért el fogjuk kerülni.


Tehát, ha befektetni való pénze van, vagy tőzsdézni szeretne, keressen profi pénzügyi tanácsadót, alapkezelőt és csak így vágjon bele.